"Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn, fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget."- Zsoltárok 127,1
Szerettünk, és csalódnunk kellett. Reménykedtünk, és nem jött össze semmi. Nem értettük, hibáztattunk másokat, talán magát Istent is, aki nem akar segíteni. Nem épített velünk, nem őrizte várunkat.
De vajon vele próbáltunk-e építeni? Vajon az Ő városában éltünk, vagy azt kívántuk, hogy Ő költözzön be a mi városunkba? Úgy kértük-e, hogy "legyen meg a Te akaratod", vagy úgy, hogy "legyen meg az én akaratom, Te csak segíts, Uram!" - Micsoda ígéret: "Álmában is ad eleget."
Annak, akit szeret. De a szeretet kétoldalú, úgy is mondhatnánk: annak, aki szereti Őt.
Aki vállalja az Ő szolgálatát. Aki nem a maga céljainak szolgálatába akarja Őt kényszeríteni, hanem vállalja tőle kapott küldetését. Inkább vállald, amit Ő bíz rád, ott vár eredményed, boldogságod.
Nehogy egész életed végeredménye az legyen: hiába volt, nem érte meg, hogy életet adott neked.
Jó Atyám, nem tudom, mi az akaratod, mire rendeltél, mi a célod velem. Talán nem is gondolkoztam rajta. Magam szabtam célokat magamnak, a magam útját jártam, a magam módján akartam boldog lenni. És befulladtam. Nem vagyok boldog, és nem tudtam boldoggá tenni azokat, akik bennem bíztak, akiket rám bíztál. Érzem, új útra, új irányításra van szükségem. Adj nekem, Uram, új célokat! Mutasd meg, hol, hogyan akarsz felhasználni! Tudom, hogy szeretsz, de azt is, hogy én nem tudok megfelelni szeretetednek. Nem kívánom, hogy álmomban adj eleget, ébren mutasd meg, hol a helyem, hol a feladatom, és taníts, segíts, hogy ne éljek hiába! Adj akaratod szerint való, igazi boldogságot nekem, hogy a Te erőddel másokat is boldoggá tehessek! Ámen.
Jó Atyám, nem tudom, mi az akaratod, mire rendeltél, mi a célod velem. Talán nem is gondolkoztam rajta. Magam szabtam célokat magamnak, a magam útját jártam, a magam módján akartam boldog lenni. És befulladtam. Nem vagyok boldog, és nem tudtam boldoggá tenni azokat, akik bennem bíztak, akiket rám bíztál. Érzem, új útra, új irányításra van szükségem. Adj nekem, Uram, új célokat! Mutasd meg, hol, hogyan akarsz felhasználni! Tudom, hogy szeretsz, de azt is, hogy én nem tudok megfelelni szeretetednek. Nem kívánom, hogy álmomban adj eleget, ébren mutasd meg, hol a helyem, hol a feladatom, és taníts, segíts, hogy ne éljek hiába! Adj akaratod szerint való, igazi boldogságot nekem, hogy a Te erőddel másokat is boldoggá tehessek! Ámen.