Hogy is tud az apostol ilyen meghatóan szép, szinte túlzó szeretettel írni lelki gyermekeiről?
Ti vagytok az én örömöm, sok nyomorúságomban az a vigasztalásom, hogy ti olyanok vagytok, amilyennek én megálmodtalak.
Ti vagytok az én koronám, sok megaláztatás között az az én dicsőségem, hogy veletek dicsekedhetek.
Mert ti megmaradtatok az Úrban, helytálltatok a hitben, példát mutattok az életben, és én boldog vagyok, hogy mindezt Isten Lelke az én beszédem szerint cselekedte bennetek.
Tudunk mi így beszélni a saját gyermekeinkről?
Hát másokról? Hány lélek él a földön, akikről te, testvérem, így tudnál beszélni?
Ha nem, az nem az ő hibájuk.
Tudtál másokkal, a saját családod tagjaival úgy beszélni, példát úgy mutatni, hogy ez legyen az eredménye?
És képes vagy-e meglátni a bennük nélküled is meglévő jót és szépet?
Tudtál másokkal, a saját családod tagjaival úgy beszélni, példát úgy mutatni, hogy ez legyen az eredménye?
És képes vagy-e meglátni a bennük nélküled is meglévő jót és szépet?
És akik téged szerettek és neveltek, tudnak-e így beszélni rólad? Milyen boldogság lenne így nézni egymásra, ilyen szeretetközösségben élni!
Nem Pál alkotta meg ezt a közösséget, hanem maga Isten. De Pál megtette érte a magáét.
Nem Pál alkotta meg ezt a közösséget, hanem maga Isten. De Pál megtette érte a magáét.
Ha mi is megtesszük, Isten nekünk is megadja, legalább egy szűkebb körben, ugyanazt az áldást és eredményt.
Istenem, köszönöm, hogy családomban szeretni tudjuk egymást. Hogy gyermekeink továbbviszik a hitünket, hogy unokáinkat úgy tanítják imádkozni, ahogy mi tanítottuk őket. Ha pedig mégis viták, szeretetlenség, harag van közöttük, a Te segítségedet kérjük. Tudjuk, a mi bűneink eredményezik azokat. Nem tudtunk elég meggyőzően tenni bizonyságot, nem tudtunk olyan meggyőző példát adni életünk minden napján, hogy beleivódjék a lelkükbe, hogy ne is tudjanak másképp élni és gondolkozni, csak a Te gyermekeidként.
Istenem, köszönöm, hogy családomban szeretni tudjuk egymást. Hogy gyermekeink továbbviszik a hitünket, hogy unokáinkat úgy tanítják imádkozni, ahogy mi tanítottuk őket. Ha pedig mégis viták, szeretetlenség, harag van közöttük, a Te segítségedet kérjük. Tudjuk, a mi bűneink eredményezik azokat. Nem tudtunk elég meggyőzően tenni bizonyságot, nem tudtunk olyan meggyőző példát adni életünk minden napján, hogy beleivódjék a lelkükbe, hogy ne is tudjanak másképp élni és gondolkozni, csak a Te gyermekeidként.
Szeretetet adj, Urunk, nekünk és a mieinknek, igazi krisztusi szeretetet, hogy az sugározzék tovább, egész környezetünk felé! Ámen.