"A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint." Galata 5,22-25
Ez is tükör. Meglátjuk benne magunkat? Melyikben érezzük jobban magunkat, a megelőző versek bűnlajstromának, vagy e lista erényeinek lelkiségében? Ha ez a kívánatosabb, miért süllyedünk bele a másikba? Emberségünk nem elég erős az ösztöneink féken tartására. Ezek az erények a Szentlélek gyümölcsei. Csak akkor teremnek meg bennünk, ha a Lélek irányítása alá vonjuk magunkat. Különös kifejezés: a testet megfeszíteni. Nyilván nem fizikai értelemben. De legyőzni, igába fogni, jó célokra kényszeríteni testi ösztöneinket, ez a hit feladata. Jók azok az ösztönök, ha a jónak szolgálatába állítjuk őket. Jó anyagi javakat termelni mások számára is. Jó hűséges házasságban boldog gyermekeket nevelni. Jó versenyezve elöl járni Isten szolgálatában. Csak arra vigyázzunk, hogy ne a testi ösztön vezessen minket, hanem Isten Lelke fogja szolgálatra azokat, és mi éljünk a Léleknek, az önátadásnak, a szolgáló szeretetnek szabályai szerint. Akkor értjük meg a Krisztus követése minden törvény felett álló szabadságának boldogságát.
Uram, köszönöm az örök eszményt, melyet e rövid felsorolásban ajándékozol nekünk. Mennyire más ez, mint amiben ma élünk! Ha alaposan, egyenként és együttesen végiggondolom a Léleknek e gyümölcsét, biztosan megkívánom az aszerint való életnek szépségét és boldogságát. Mintha a magam és társadalmam bűneinek rabságában, mintegy börtönszoba ablakán át nézném a kinti, örömteljes, szabad életet. Ha nekem nincs rá erőm, Uram, Te nyisd meg e börtönt, és adj erőt, hogy ebben a gyönyörű világban, Lelked gyümölcsét élvezve és teremve élhessem életemet, együtt családommal, lelki testvéreimmel, hozzád tért népem közösségében! Ámen.